Köszönés.:)

Elvileg úgy volt, hogy a blog szünetel! De úgy döntöttem, hogy NEM! Nincs több szünet! Letöröltem azt a +4 fejezetet, mert ezt a történetet nem lehet tovább húzni! Ez így jó, mivel köztudott, hogy az x-faktor után Niallnek nincsen senkije! Szerintem.. ez így elég életszerű, és jó.. :) 
Köszönöm, hogy valamikor még valaki olvasta!:)
További szép estét:) ^-^Csók:
L.T.P.~

21.fejezet.~Új élet.

21.fejezet.~Új élet.

[..]

Niall elment abba az x-faktoros táborba , én pedig haza mentem.
Nagyon szurkolok neki, hogy sikerüljön.Én bízom benne , és tudom , hogy neki össze fog jönni.
Neki mindig minden összejön.

Mikor tegnap hazaértem , Matty szinte a nyakamat tépte le annyira örült nekem.
Magához szorított , és azt kántálta , hogy annyira hiányoztam neki  és soha többé ne menjek el ,mert megőrül.
Természetesen elmesélte , hogy Ashley fürdette meg , és még mesét is olvasott neki.
Ezt én egy picikét furcsálltam , de elfogadtam , hogy talán kezd megjavulni.
Matty azt is elmesélte , hogy a mi drágalátos édesapánk , nagyon kedves volt vele , elment vele egy játék boltba és megvette neki azt a kisautót amit annyira szeretett volna , és játszott vele.
Azt hiszem mégiscsak helyén van a szíve , és rájött , hogy ez így nem mehet tovább ahogy régen volt.
Még aznap mikor hazaértem , estefelé megjöttek apámék.
Furcsa módon apám idejött hozzám és , megölelt ami hatalmas szó nálunk.
Nem értem mi tört rá , ráadásul azt is mondta , hogy hiányoztam neki , és bocsánatot kért minden miatt.
Azt hiszem én , ezt a hatalmas szerencsémet csakis Mattynek és Niallnek köszönhetem , hiszen ha Matty nem lenne nem találkoztam volna Niallel sem , és ha Niall nem lenne akkor talán még mindig olyan boldogtalan lennék mint pár hónapja.
Az életem helyreállt , már csak egy valami , vagyis inkább valaki hiányzik , Édesanyánk. De sajnos Őt nem kaphatom már vissza.


A mai napon Mattyvel és apával kimentünk a temetőbe anyu sírjához , vittünk virágot , meg kicsit rendbe raktuk a dolgokat a síron , és körülötte.
- Szörnyű apa voltam , sajnálom ! - tört ki apánkból egy igen igaz mondat. - Remélem , hogy meg tudtok nekem bocsátani - nézett ránk , majd a sírra , és ismét ránk.Meg kell hagyni , rendes tőle , hogy kimondta és bocsánatot kért tőlünk. - Megígérem , ezentúl rendes leszek , és jó apa.
- Én nem haragszom rád ! - mondta Matty , mire apa felemelte , és magához vonta.
- És te Lexi , meg tudsz nekem bocsátani? - lépett kicsit közelebb hozzám.Lexi , Lexinek szólított , eddig nem sűrűn tett így , mindig a teljes nevemen szólított.
Kicsit hezitáltam , majd a szemébe néztem.
- Azt hiszem igen , -  felsóhajtott , majd szabad karjával magához húzott.- Köszönöm , hogy ilyen rendesek vagytok velem.


[..]

Egy hét elteltével , már teljesen megszoktuk , hogy apánk rendes.
Ashley is kezdett normális lenni , volt , hogy az elmúlt héten leültem vele beszélgetni  mindenféle dolgokról.

Niall tegnap megígérte , hogy ma felhív és elmondja , hogy , hogy sikerült neki az x-faktoros szereplése.
Annyira izgulok érte ! Remélem , hogy sikerül neki !

Amint lefuttattam ezt a gondolat menetet , megcsörrent a telefonom.
Hát ez gyors volt ...
Előkaptam a zsebemből , és a képernyőjére néztem . A kijelzőn Niall száma villogott.
Azonnal lenyomtam a zöld kis telefon gombot , és beleszóltam a telefonba.
- Szia! Na mesélj! 
- Lexi! - hangja szinte énekelt a telefonba , szinte biztosra vettem , hogy sikerült neki . - Képzeld el, sikerült! 
- Komolyan? Nagyon ügyes vagy! Gratulálok!
- Inkább ügyesek vagyunk ! - helyesbítette , amit én kicsit sem értettem.
- Ezt , meg hogy érted?
- Nem egyedül jutottam tovább , hanem csapatba raktak 4 másik sráccal! - újságolta a nagy hírt.
Először megdöbbentett picit a dolog , de aztán megértettem a dolgokat , és még egyszer gratuláltam az én szőke hercegemnek.

Mondtam én , hogy sikerülni fog neki! Az viszont már másik tény , hogy csapatba került , de ha neki jó úgy nekem is.
Leültem az ágyamra , és a padlót kezdtem fixírozni.
Mindenkinek sikerült , úgy érzem , vagy , hogy mondjam , hogy mindenki megértse?
Összejöttek a dolgok mindenkinek.
Niall bejutott az x-faktorba , vagyis még csak a mentor házba , de akkor is bejutott , és én szinte biztosra veszem , hogy ha az a másik 4 fiú is olyan helyes és jó mint az én Niallom , akkor bérelt helyük van a showban.
Nekem is rendbe jöttek a dolgok , apám normális , szerető apa lett , mint amilyen volt anyukám halála előtt.
Én visszakerülhettem abba az iskolába , ahova Niall is jár , a jövő tanévet ott fogom kezdeni , ha szerencsém van vele együtt.
Matty is boldog , és nekem az a legfontosabb Niall mellett , hogy a kisöcsém is boldog kisgyerek legyen.
Azt hiszem már eleget fecséreltem a szót , így hát lezárom a dolgokat , és mivel az utolsó szó , illetve mondat engem illet , így el is mondom.
Egy új élet vette kezdetét , értve ezt a mondatot rám , és Niallre is.

Itt az utolsó feji!!:) DE NEM KELL BEPÁNIKOLNI ... , mert folytatom , csak így tudom külön választani a 2. részt! Így ez a blogom is 2 - vagy több , évados lesz :)

20.fejezet.~Egy kis kaland.

20.fejezet.~Egy kis kaland.

[..2 nap múlva..]

- Sophie ! Ne csináld!- kiáltott Niall , de már késő volt.Sophie kidobta az ablakon a kis plazma tvt. - Ne már!- keseredett el Niall , majd leszaladt az udvarra és az összetört tv mellé térdelt.
- Ez mire volt jó kisasszony? -érdeklődtem Sophie felé fordulva.
- Ő mondta , hogy nem merem!-rántott vállat a kislány.
- De ,Sophie kidobtad a tvjét az ablakon-világítottam rá a helyzetre.
- Bocsánat - szaladt le Niall után.- Ne haragudj rám ! - ölelte meg testvérét. Nagyon aranyosak voltak együtt.
- Nem haragszom! De te viszed el a balhét!
Én ezt a jelenetet az ablakból néztem végig.
- Mi volt ez a nagy csörömpölés? - szaladt ki az ajtón Maura , majd kitágult tekintettel meredt Niall összetört tvjére.
- Niall! - kezdte szídni - Mi csnáltál a tvddel?
- Én semmit! - védekezett Niall , majd nagyot sóhajtott. -Bocsánat , csak Sophie azt mondta , hogy nem merem kidobni az ablakon , én pedig ...
- A te zsebpénzedből fogsz újat venni!-pirított rá Maura , majd idegesen visszament a házba .- Bobby szedd össze az udvaron szét tört tv darabjait a fiad után!-kiáltott idegesen Niall apjának.
Niall felállt és felemelte Sophie-t és egy puszit nyomott az arcára , meg valami a fülébe súgott , amitől a kislány nagyon elvigyorodott.
Eszembe jutott Matty , vajon mit csinálhat most otthon az én drága kisöcsém?
Szegényt otthagytam a banyával és a férjével.
Kicsit azért hiányzik nekem.
Az ablakon kifelé meredtem és figyeltem a szemközti ház tetőt.
- Lexi! - kapta el hátulról a derekamat Niall , ezzel kisebb szívrohamot hozva rám.
- Jaj , halálra rémisztettél -közöltem vele , majd felé fordultam.
- Jaj ,bocsásson meg a szépséges hölgy nekem!
- Már megbocsátott! - vágtam rá , és a kezeimet a nyakába fontam.
Niall egy huncut mosolyt villantott , és lassan közelebb hajolt , majd ajkunk összeért.
Csókunk után Niall közölte , hogy most elmegy zuhanyozni , és itt várjam meg - mivel én már zuhanyoztam fél órája.
Niall beviharzott a fürdőbe , és 15 perc múlva meg kiviharzott a fürdőből.
- Óó látom nem szaladtál el - vigyorgott rám , majd átölelte a derekamat , és nyomott egy puszit homlokomra. - Mi lenne , ha ma nem a vendégszobában aludnál , hanem itt velem? 
- Hát nem is tudom Niall , anyukád nem fog haragudni? - húztam el a számat jobbra , majd balra.
- Miért haragudna? - húzta fel a szemöldökét. - Na légyszi!
- Na , jó! - mentem bele.
- Úú , komolyan ! - csillogtam a szép kék szemei.
- Igen - nevettem fel boldogan.
Az utóbbi 2 hónapban egyáltalán nem voltam ilyen boldog mint ebben az eltelt 3 napban , amit Niallel töltöttem , és családjával.
- De , sajnos mivel egy személyes az ágyam , kénytelen lesze hozzám bújni - mondta egy nagy vigyorral az arcán Niall.
- Az azt hiszem nem jelent problémát - kuncogtam fel.
- Nem? - döntött le az ágyra Niall , és rám feküdt .
- Na , mivan?Nem bírsz magaddal? - vigyorodtam el én is.
- Ilyen gyönyörűség jelenlétében? -húzta fel a szemöldökét.
- Olyan nagy szavakat használsz ... - motyogtam kicsit szomorkás hangon.
- Nagy , de igaz szavakat ! - mondta őszinte vigyorral az arcán Niall ,a majd egy könnyű csókot lehelt a nyakamba. - Szeretlek , Lexi.
- Én is téged - karoltam át kezemmel a hátát , és erősen szorítottam.
Éreztem , hogy Niall keze megindul a pólóm felé , és apránként felfelé kezdi húzni , igazából , én nem tehetek róla , hogy ilyen könnyen elcsábított engem.
Miután levette rólam a pólómat csókokkal hintette be a felső testemet , mivel engem kimondottan zavart , az a póló rajta , így kicsit rásegítettem a dolgokra és levettem róla.
 - Biztosan akarod? - susogott a fülembe Niall , majd hallottam , ahogy hatalmasat nyel , és végignéz rajtam , majd ismét visszahajolt a fülemhez.
- Ez kérdés? - sóhajtottam , majd hagytam , hogy folytatódjanak a dolgok , szépen a maguk rendjén.

[..]

Reggel vigyorogva ébredtem , el sem hiszem , hogy ez megtörtént kettőnk között.Egyszerűen leírhatatlanul csodálatos volt.
Egész éjjel Niall mellkasán aludtam .Végighúztam a kezemet mellkasán , majd felültem , és körülnéztem.
Semmi furcsát nem észleltem , így visszafeküdtem mellkasára és hallgattam levegő vételeit.Olyan édesen szuszogott , hogy nem volt szívem felébreszteni.

Nem tudom meddig lehettünk , így de egyszer csak éreztem , hogy megmozdul alattam , és nyöszörögve nyújtózik egyet , és lassan kinyitja a szemeit.

- Jó reggelt ! - simított végig a hajamon.
- Neked is ! - mosolyogva felnéztem rá.
- Mondd , hogy nem bántad meg a tegnap estét ...- Niall.
- Hidd el , ha megbántam volna , már nem lennék itt! - hagytam rá a dolgokat , majd ismét mellkasára hajtottam a fejemet , és átöleltem , Ő pedig simogatni kezdte a hátamat.



Remélem , hogy tetszett ez a feji is ! Közlöm , hogy ez az utolsó előtti fejezet._. Bocsiii , bocsi!  Kérek legalább 15 komit ^^ Holnap lesz akkor friss:) De nyugi ha meglesz a 10 komi akkor is elsz friss:) 

19.fejezet.~Siker .

19.fejezet.~

-Már elnézést-mondta apám heherészve-Alexis az én lányom , és majd én eldöntöm , hogy mikor megy hová.
-Ez pedig az én házam , és az én házamban zajlik ez a kis összezördülés , így én döntöm el , hogy itt marad-e Alexis az én házamban , vagy sem!-állt ki mellettem Maura.
-Csak szeretné eldönteni ! Alexis még mindig az én lányom.
-Sajnos - morogtam az orrom alatt.
-Szerintem ennek most kell véget vetni - jelent meg egy srác az ajtóban , ha minden igaz Ő Niall bátyja Greg.-Megkérhetem magát , hogy távozzon?-nézett apámra.
-Alexis nélkül nem megyek sehova!-toporgott egy helyben.
-Mert?
-Mert.
-Alexis marad!-Maura.
-Nem , nem !Alexis hazajön!-Apám.
-Biztos , hogy nem!Alexis itt fog maradni , és a vitát lezárom!
-Tudjátok mit?-kezdett bele apám.-Maradjon!Viszont ha 1 héten belül nem tolja haza a seggét , akkor ismét találkozunk ... -nézett rám szigorúan , majd elhagyta a szobát , és egy hatalmas ajtó csapódást lehetett hallani , így tudatta velünk , hogy elhagyta a házat is.
-Ezt is megoldottuk!-vigyorgott öntelten Maura.-Látod Niall?-nézett fiára.-Mondtam én , hogy megoldom a helyzetet.
-Igen anyu!-nevetett Niall.-Isten vagy!
-Óó tudom-kuncogott Maura.-Na de most megyek ebédet főzni!
-Áá igen , az remek ötlet , szerintem legalábbis!Finom legyen-kacsintott Niall , majd Maura elhagyta a szobát.
Niall rám nézett és hirtelen kitágultak a szemei.
-Olyan vörös az arcod , mint aki leégett a napon , és ott egy kéznyom.
-Mivel most csaptak arcon.
-Már nem azért , de apádtól ez undorító volt , a világon a legszégyen teljesebb dolog valakinek az arcába ütni , ráadásul egy lány arcába-rázta a fejét és csúnyán nézett.-Fáj?
-Nem csak kicsit zsibbad-simogattam meg az arcom.
-Adjak rá puszit?-vett fel Niall arca egy hatalmas vigyort.
-Adhatsz-mondtam semleges arccal.Niall mellém szökkent és nyomott egy nagy puszit az arcomra , csak úgy cuppant.
-Van egy remek ötletem -emelte magasba a mutatóujját Niall , csak , hogy nyomatékosítsa mondanivalóját.
-Hallgatlak -motyogtam.
-Mit szólnál hozzá , hogyha elmennénk valahova ..?
-Hova?
-Hát el!
-Bővebben?-nevettem fel.
-Azt még nem tudom ... 
-Jaj , te okoska!-forgattam meg a szememet.
-Megvan!-csillant fel a tekintete . -Menjünk a parkba!-mondta , majd könnyedén kézen fogott és elkezdett kifelé húzni az ajtón.

[A parkban..]

-Most nézd meg!Milyen szépen süt a nap!-mutatott Niall az égre.
-Inkább nem nézek oda , mert kiég a retinám-válaszoltam.
-Jaj , istenem , mekkora probléma ,  olyan semleges vagy !-vágta a fejemhez.
-Jaj , hát köszi , én is téged - mondtam durcásan , majd elengedtem a kezét.
-Csodás , most besértődtél?-húzta fel a szemöldökét.-Nők - forgatta meg a szemét.
-Nem , nem sértődtem meg , mert te sértettél meg.
-Ó anyám!És ha bocsánatot kérek?
-Hát , nem is tudom -vetettem rá egy pillantást.-Na jó , nem haragszom rád!-rántottam meg a vállamat , és hagytam , hogy újra kézen fogjon.
-Akkor ez a probléma is megoldva , pipa!Szerintem meg nem is haragudtál rám igazán!-mondta Niall boldogan -Jézusom!-mutatott egy fagyis kocsira.-Azt nézd , ott!
-Niall , az egy fagyis kocsi-állapítottam meg .
-Igen , és mi van benne?
-Hát gondolom , mivel fagyis kocsi , így fagyi-húztam fel egyik szemöldökömet.
-És mit kell csinálni a fagyival?-kérdezett tovább.
-Megenni?-kérdeztem vissza szellemesen.
-Pontosan , menjünk fagyizni!-kezdett el húzni a fagyis felé.

Mikor odaértünk Niall kért egy hatalmas 5 gombócos fagyit magának , majd utasított , hogy én is kérjek.Én csak 2 gombócot kértem , mert sosem bírtam még megenni 3-mat.Niall fizetett , és mentünk tovább a parkban.

Ekkor jutott eszembe , hogy Niallnek nem sokára mennie kell ebbe az x-factoros táborba.
-Tényleg , Niall!-fordultam felé.-Ehhez le kell ülni -indultam meg a pad felé , és leültem rá.
-Micsoda?-értetlenkedett a szőke , és leült mellém.
-Neked nem sokára menned kell , ebbe az x-factoros táborba , nem?-kérdeztem rá.
-De ... -sütötte le a szemeit , majd bátortalanul újra a szemembe nézett.
-Mikor?-sóhajtottam fel.
-Jövőhéten hétfőn kell bemenni-húzta el a száját.
-Ohh - fújtam ki a levegőt.-Hiányozni fogsz!-pirultam el fülig , amit mint láttam Niall is észrevett és végig simított az arcomon , majd nyomott rá egy puszit.
-Aranyos vagy!-mosolyodott el őszintén , a szeme csillogott.Erre a bókra , én nem tudtam igazán mit mondani.-Viszont , szerintem most menjünk haza , biztosra veszem , hogy már készen van az ebéd.
-Jó , menjünk -válaszoltam , majd felálltunk és lassan egymás mellett elindultunk Niallékhez.-Felmerült benne még egy kérdés?
-Mondjad -sóhajtozott Niall.
-Hogy tudsz te ennyi enni?
-Gondoltam , hogy valami buta kérdés lesz!Erre a válasz egyszerű.Nem tudom !-rántott vállat.



Na remekeltem ^^ Itt a friss feji és reméem , hogy tetszik és azt is , hogy ismét szép számú komi lesz itt!Az előző fejinél 33 komi lett *-*Mikor megláttam , azt hittem , hogy leesek a székről o.o Annyira boldog voltam ^^ Rendszeres olvasóim száma nem növekedett , de sebaj mert az oldalmegjelenítések száma átlépte a 10-ezret
:D
Egy kis blogajánló:
http://littlediamond1d.blogspot.hu/
Ez a másik blogom , ami Louisos ^^ Lehet azt is olvasgatni és komizni :)

18.fejezet.~Most mi lesz?

18.fejezet.~

-Lexi , -fordult felém Niall-Mi is kell egy lángosba?-dörzsölgette az állát mintha szakálla lenne , én felnevettem és felsoroltam pár dolgot , ami így hirtelen eszembe jutott.
-Mi lenne ha te adogatnád a dolgokat és én összekeverném , stb.?-Így talán többre jutunk.
-Jó-bólintott Niall , majd adogatni kezdte a dolgokat.

[..]

-Azt mondtam , hogy az olajat vedd elő , ne a narancs szörpöt-csaptam a homlokomra.
-Ja , bocsi-mondta , majd elő kapta az olajat.
-Olyan figyelmetlen vagy-dorgáltam Niallt , mire ő csak nevetni kezdett.
-Nem is igaz-fonta karba kezeit mellkasán , és durcás képet vágott.
-De igaz , és most légyszíves egy lábost adjál amibe olajat tehetek és kisüthetjük benne a lángost-utasítottam.
Niall a konyhapulthoz lépett és kivett alóla egy lábost , elém lépett és elvigyorodott.
-Akkor kapod meg a lábost , ha kapok egy puszit cserébe-vigyorgott huncutul.
-Akkor ehetsz lángost , hogyha ideadod a lábost-válaszoltam szellemesen.
Niall legörbítette az ajkát , és úgy nézett rám.
-Akkor nem kapok puszit?-szomorkodott.
-De , kaphatsz puszit-nevettem , majd arcon pusziltam.
Ezek után megvártuk , míg felmelegszik az olaj majd kisütöttük a lángos tésztát.

Amint elkészültek a lángosok Niall kivett a hűtőből tejfölt és reszeltünk sajtot , majd neki ültünk enni.
Én 2 kisebb lángost ettem , és azt is alíg bírtam megenni , Niall pedig megevett vagy 7 darab nagyobbat , nem is értem , hogy fér belé ennyi.

Miután ettünk a maradékokat Niall elpakolta , majd beszélgettünk még vagy 2 órát , így összességében mindenről.

Olyan fél 12 körül mehettünk el aludni , nekem Niall megmutatta a vendégszobát , sőt még ott is maradt velem kicsit.
-Kaphatok egy jó éjt puszit , ide?- mutatott az ajkára , mire én elmosolyodtam és odaléptem hozzá.
-Persze , hogy kaphatsz -simítottam meg az arcát , majd megcsókoltam.Szerencsére csókunkat , most semmi nem zavarta meg.Lihegve váltunk el egymástól , én éassan az ágy felé hátráltam , majd leültem rá.
-Jó éjszakát-vigyorgott a szőke , majd intett és kiment.
Én óvatosan eldőltem az ágyban és magamra húztam a takarómat .

[..]

Reggel arra ébredtem , hogy valaki fogja a kezemet.
-Szép jó reggelt -mosolygott rám Niall , mikor kinyitottam a szememet.
-Szia -nyújtóztam egy nagyot.-Hány óra van?
-Fél 11 -válaszolt Niall.-Álomszuszék.
-Nem tehetek róla , hogy jó az alvókám -mosolyogtam.
-Na , de kelj fel , mert nagy gáz van.
-Mégis miről beszélsz?
-Apád észrevette , hogy eltűntél , és vagy 6x hívta anyámat , hogy itt vagy-e és Ő elmondta , hogy itt vagy .. -húzta el a száját Niall.
-Ne már-húztam el kicsit az 'á' betűt.
-Most mondom a legrosszabbat , apád a legutóbbi hívásánál , azt mondta , hogy idejön-vágott fura fejet Niall.
-Ez nem éppen a legjobb..-fejezetem volna be a mondatot , de hirtelen meghallottam egy ideges , és szörnyen ismerős hangot.
-Alexis Greene , ha megtalállak-hallottam meg apám hangját.
Ebben a pillanatban legszívesebben sírtam volna , annyira megrémültem ,hogy mit fogok kapni , de azt hiszem megérte.
-Öltözz fel-mondta Niall és már itt sem volt a szobában , én gyorsan előkaptam a táskámból a ruhákat és átöltöztem.
Ekkor hirtelen kicsapódott az ajtó és bejött apám , mint a terminátor körülbelül úgy rontott be , és szikrákat szórt felém a szemével.
-Mi az Istent keresel itt?-kezdett el ordibálni.-Azonnal tűnjél kifelé az autóhoz , és ezért a kis akciódért külön büntetést fogsz kapni és zsebpénz megvonást-ordítozott tovább velem.
Én lassan óvatos léptekkel elindultam kifelé , de mikor mellé értem , hirtelen akkorát kaptam az arcomra , hogy hátraestem.
-Már elnézést , én nem akarok beleszólni a családi vitába , amit az ÉN házamban intéznek- emelte ki Maura az 'én' szócskát.-De miért veri azt a szegény kislányt?Hogy tud maga így bánni a gyerekével?-vonta kérdőre.
-Maga csak ne szóljon bele ,hogy hogy neveljem a gyerekemet- mondta gúnyosan apám.
-Míg az én házamban veri addig van beleszólásom!!-jelentette ki Maura nagyon csúnyán nézve.-És úgy gondolom , hogy nem kéne bántani Alexist , hiszen ha jól gondolom nem azért szökött el magától - itt kihangsúlyozta a 'magától ' szót- , mert olyan arany élete lehet.Szerintem Alexis megérdemelné azt , hogy legalább emberként bánjon vele!-magyarázott csípőre tett kézzel Maura.
Én a földön ülve megszeppenve figyeltem a történteket.
-Most úgy beszél mintha maga olyan minta szülő lenne -vágott vissza apám
-Na ide figyeljen, maga csak ne kérdőjelezze meg , hogy jó szülő vagyok-e  , elvégre nem én verem a gyerekemet , és nem én tiltottam el a fiamat Alexistől-kiabált már Maura is.
-Alexis azért lett eltiltva Nialltől , mert rossz dolgokat hallottam a fiáról!-válaszolt ordibálva apám.
-Igen?-lepődött meg Maura.-Mégis milyen rossz dolgokat?
-Nagyon , nagyon rossz dolgokat.
-Mint például?-lépett be a szobába Niall.-Erre kíváncsi vagyok.
-Nem fogok példázgatni.
-Mert nem tudsz példát mondani-álltam fel a padlóról.
-Te csak maradj csöndben , és húzd meg magadat , ha nem szeretnél még egy ilyen pofont , másrészt meg jobban teszed ha csöndben maradsz-fenyegetett.
-Nem tartom jó ötletnek , hogy meg akarja ütni Lexit-fonta karba kezeit mellkasán Niall.
-Ugyan miért?-Apám.
-Mert megbánja , hogy megszületett-válaszolt erélyesen Niall.
-Na , ne szenvtelenkedj-szidta meg Maura.
-Köhög a bolha -nevetett apám.-De , most mi hazamegyünk-nézett rám apai szigorral.
-Nem!-lépett be a szobába Maura és a karomba karolt.-Nem engedem , hogy elvigye.

Remélem elégedettek vagytok , mert megpróbáltam hosszabbat hozni ma :D Ilyen extra hosszú lett :DD
12 komi minimum meglehetne estig:333 mivel a másikhoz már 14 volt*-*
Amúgy úgy veszem észre , hogy ez a blog bejön nektek :D , Jól veszem észre?:D
Ahhoz képest mondjuk h 34 rendszeres olvasóm van ahhoz képest kevés ez a komi amit kapok.. ha mindenki komizna milyen jó lenne máár*-*
Na lécci NÉVTELENEK IS erőltessétek meg magatokat ^^ Egy komiba ti sem haltok bele:))

17.fejezet,~Csókok.

17.fejezet.~


-És mégis mit gitározzak?-húzta fel egyik szemöldökét Niall.
-Amit szeretnél-rántottam meg a vállamat.
-Jajj , mondjatok inkább valamit , Sophie?
-Hát mondjuk azt , amit énekeltél az x-factorban-pattogott Sophie Niall ölében.
-Hát jó-húzta el Niall kicsit az 'Ó' betűt , kiemelte Sophiet az öléből , majd a gitárjáért ment.Felemelte , és ismét visszaült előbbi helyére.
A húrokra rakta ujjait , majd játszani kezdett.Zene füleimnek , ez tök szép , Niall nagyon jól gitározik.Niall végig gitározta a számot , mikor vége lett lerakta a gitárt majd felnézett.
Sophie tapsikolva ült újra az ölébe.
-Még valamit-kérlelte.
-Nem , mára ennyi elég volt , csak nem akarod , hogy az ujjaim elzsibbadjanak?-tátotta el a száját színpadiasan Niall.
-Hát persze , hogy nem akarom-vigyorodott el Sophie , majd kimászott Niall öléből , és kiszökdécselt a szobából.

Én egy hirtelen ötlettől vezérelve Niall felé fordultam , és számat az övére tapasztottam.
Először kicsit meglepődött , majd visszacsókolt.Mikor elváltunk egymástól , akkor kaptam észbe.Megint elhamarkodottan cselekedtem.
Lehajtottam a fejemet és a padlót kezdtem fixírozni , míg egyszer csak Niall megszólalt:
-Ezt , öhm ... miért is kaptam?-érdeklődött halkan , én lassan felemeltem a fejemet , mélyen a szemébe néztem.
-Hát , hát , én ... nem is tudom , hogy .. jézusom -dadogtam össze vissza , egy normális hang sem jött ki a számon ,éreztem , hogy a pír elönti az arcomat.
-Semmi baj drágám , már nekem is hiányzott-nyugtatott , majd kezével megemelte az államat és megcsókolt.
Csókunk közben , kezemet Niall nyakába fontam , de egyszer csak egy hatalmas ajtó csapódás zavart meg minket.
-Ó , hát én nem tudtam - hallatszott Niall anyukája hangja. Olyan gyorsan pattantunk szét , hogy az csak na.
-Anya ... -kezdett magyarázkodni Niall-Ez nem az aminek látszik , vagyis de , de nem az amire a szülő gondol , vagyis , érted-Szegény a végére teljesen belegabalyodott.
-Nem , nem értem-tette csípőre a kezét Maura.
-Jajj -Niall.
-Szóval mi is folyik itt?-húzta fel az egyik szemöldökét Maura.
-Semmi olyan nem történt volna , anyu , nyugi-monta Niall.
-Jólvan , most az egyszer elhiszem , szóval eredetileg azért jöttem be , hogy megmondjam , megágyaztam a vendég szobában.
-Köszönöm-motyogtam , zavartan.
-Óó semmiség-Maura-Mikor tervezitek , hogy aludni mentek?
-Később-adott választ Niall.
-Jól van , de viselkedni-bólintott Maura , majd elhagyta a szobát.
-Uram , isten -meredtem előre.
-Lexi , én sajnálom , de nem tehetek róla , hogy anyám mindig rosszkor van rossz helyen-vakarta meg a fejét.
-Nem , nem , semmi baj-mosolyogtam rá.
-Nem vagy éhes?-kapta ráma tekintetét.
-Hát , kicsit , de nem vészes-nevettem fel.
-Akkor menjünk enni valamit , mert én éhezem-csapott a pocakjára , majd elindult kifelé a szobából.
Én csak követtem őt.
Lefelé a konyhába találkoztunk Maurával aki figyelmeztetően nézett Niallre.
-Hova , hova fiatalság?-kérdezte számon kérően.
-Konyhába , lángost sütni-jelentette ki Niall.
Maura az órájára nézett.
-Este fél 9-kor?-húzta fel a szemöldökét.
-Anyu, ha egyszer éhezem , akkor muszáj ennem , mert tüneteim lesznek!-mondta halál komolyan.
-Jól van , jól van.De halkan mert Sophie-t letenném aludni-indult a kislány szobája felé.
-Akkor lángos sütésre fel-indult Niall nagy léptekkel a konyha felé.

Itt a friss!:)Remélem ,hogy tetszett és meglesz a 10 komi :)

16.fejezet.~Újra együtt.

16.fejezet.~



-Lexi?-nézett rám nagy kék szemeivel.-Hát te ... te hogy kerülsz ide?
-Hát eljöttem-válaszoltam kezemet dörzsölgetve.
-Értem , de gyere be a hidegről , még megfázol.-Niall.-Amúgy olvastam , amit írtál nekem , csak időm nem volt válaszolni , remélem , hogy nem haragszol.
-Nem , nem haragszom , de , esetleg kaphatok egy ölelést?-tártam szét a kezeimet.
-Csak egy ölelést akarsz ?- vigyorodott el kajánul , majd átölelt.Annyira jó volt a karjiban , mintha hazaértem volna.Olyan erősen szorítottam magamhoz , mint aki soha nem akarja elengedni.
-Ki az ilyenkor?-lépett az előszobába egy nő , gondolom Niall édesanyja , Maura.-Niall?-vonta kérdőre fiát , aki hirtelen vált el tőlem.
-Anyu , ő Lexi tudod akiről olyan sokat meséltem-mondta szelíd hangon.
-Óó , szervusz!-nyújtott nekem kezet , én elfogadtam , majd kezet ráztunk.-Én nem akarok tolakodó lenni , de , hogy kerülsz ide?
-Hát én gondoltam , hogy hát ... -dadogtam.
-Nyögd már ki-bátorított Niall.
-Úgy gondoltam , hogy meglátogatom Niallt , mivel régen találkoztunk , mert apám eltiltott tőle-magyaráztam.-Én pedig elszktem.
-Elszöktél?-nézett rám egyszerre Niall és Maura is.
-El-bólintottam.
-És ki hozott el idáig?-Maura.
-Stoppoltam , és egy kamionos-vakartam meg a fejemet.
-Jézusom!-kapta Niall a kezeit az arcához.-És ha elrabolt volna?Mian ha megerőszakol?
-Niall , az a kamionos egy nő volt-nevettem fel halkan.
-Az más-morgolódott.
-Akkor gondolom ma nálunk töltöd az éjszakát-dörzsölgette állát Maura-Megyek beágyazom.
Ezt olyan gyorsan hadarta el , hogy köpni s nyelni sem volt időm.
-És ha apudék keresni fognak?-Niall.
-Reggelig rám sem néznek normális esetben.
-És az öcséd?-érdeklődött Niall.
-Jézusom-csaptam a homlokomra.-Most mit csináljak?-estem kétségbe.
-Szerintem egy napot el lesz nélküled-rántott vállat.-Amúgy , ne álljunk már itt az ajtóban.Vedd le a kabátodat , cipődet , és gyere be.
-Óó,oké.
Fogtam magamat és levettem a kabátomat és a cipőmet , majd Niall kezébe raktam a kabátomat.
-Nézd-mutatott a fogasra-Ez itt a fogas , a kabátot ide szokás akasztani-oktatott ki nevetve.
-Jó , hát ... -magyarázkodtam.-Én nem is tudom.
-Jó , mindegy-legyintett , majd felakasztotta a kabátomat , és a nappliba vezetett.
Ezelőtt még sosem jártam náluk , tök jó volt látni a lakásukat.A nappali színe fehér volt , és abban egy barna ülőgarnitúra helyezkedett el.Azzal szemben állt egy plazmatv.A tv-től jobbra fotelek voltak elhelyezve.
A falon képek voltak , minden féle festőtől.
-Ez a nappali-mutatott körbe a szobán a szőkeség.
-Nagyon szép-mosolyodtam el.
-Ja , hát igen , ezt ne nekem mondd-rántotta meg a vállait Niall.-Na gyere kövess megmutatom a szobámat.
-Oké-sétáltam utána izgatottan , egy boldog mosollyal  az arcomon.
Egy csigalépcsőn mentünk fel az emeletre , aminek mentén egy műanyagkorlát szaladt.
Ahogy felértünk az emeletre megéreztem egy kellemes illatot , olyan eperszerű illat lehetett.
A csigalépcső után kiértünk egy folyosóra , aminek a fala ugyancsak fehér volt mint a nappali , és itt is képek borították a falat.Niallról volt egy nagyon aranyos kiskori kép a falon.
-Ez te vagy , ugye?-vigyorogva álltam meg a kép előtt.
-Igen-sóhajtott.
-Nagyon édes voltál-lelkesedtem tovább.Annyira jó volt náluk lenni , egyszerűen ugráltam volna örömömben , hogy itt lehetek.
-Köszi ,  és tudom-villantott egy édes mosolyt.-Na de gyere!Kövess!
-Twitteren?-kuncogtam fel.
-Micsoda?Ja , persze! Ott is!-vágta rá nevetve.-Na, de menjünk már!
-Jó,jó!-mosolyogtam.
Niall ment még kicsit előre , mja dmegállt egy szoba előtt amire nagy betűkkel ki volt írva , hogy Niall , és egy gitár volt az ajtó mellé támasztva.
-Óó , a gitárom-kapta fel és ölelte magához , én csak felhúzott szemöldökkel méregettem Őt.
-Előbb még nem volt sürgős a szobádba menni?-kérdeztem oldalra döntött fejjel.
-Ja, de , bocsi , csak elkapott a hév!-magyarázta , majd kitárta az ajtót.
Beléptünk a szobába , Niall rögtön beszaladt és elrakta a sarokba a gitárját.
-Nos , hát ez az én szobám!-huppant le az ágyára.
-Milyen kupi van-fintorogtam.
-Hé!Pedig most raktam rendet-húzta össze a szemöldökét.-Csillog , villog minden.
-Igen , és akkor azért vannak az alsógatyák a fiúk elé kidobálva , és a ruhák a földön könyvekkel és egyéb dolgokkal együtt.
-De , hát ...Sophie!-kiáltotta , mire a kislány 2 perc múlva megjelent az ajtóban.
-Tessék? Óó , szia Lexi-integetett nekem.
-Szia-mosolyogtam rá, Sophie bejött a szobába , és körbenézett csipőre tett kézzel.-Milyen nagy itt a rendetlenség.
-Hát ez nem igaz-fonta karba ketzeit idegesen Niall , majd elkezdett rendet rakni.10 percen belül el is készült a rend.
-Remélem most már tetszetős a szobám.
-Így már mindjárt más-ültem le az ágyára.
-Niall , -mászott Sophie Niall ölébe . -Gitározzál nekünk-kérlelte.
-Ez jó ötlet szerintem is-lelkesedtem én is.

Na ,most megpróbáltam hosszabb fejit írni , mert kértétek (<3 )!!:)
Örülnék , hogyha legalább egy taggal bővülnének a rendszeres olvasók!:) Névtelenül komizók, twitterről is lehettek rendszeres olvasóim :333
Szeretnék most is komikat kapni:33
Részleteseket!!:)