5.fejezet.~Matty esése.

5.fejezet.~

Annyira,gyorsan és hirtelen esett ismét földre kisöcsém,hogy reagálni sem volt időm.Amint észbe kaptam azonnal leültem mellé,és magamhoz öleltem.
-Ne sírj.-töröltem le könnyeit az arcáról kezemmel.-Hol fáj?
-Itt.-mutatott a jobb bokájára.
-Szerintem jobb lenne megmutatni egy orvosnak.-simogatta állát Niall.
-Egyet értek.-húztam el a számat majd felálltam és leporoltam a nadrágom.-Megtennéd,hogy megfogod a táskámat?-fordultam Niall felé.
-Persze.-és már kezébe is kapta.Én hónajjánál fogva felemeltem öcsémet és magamhoz öleltem.
-Nem lesz semmi baj.-simogattam a hátát.-Nem kell sírni,attól nem lesz jobb ha eláztatod a pólómat.
-De,de nagyon fáj.-szipogott.
-Niall,megtennéd,hogy kiveszel egy zsepit a táskámból?-fordultam öcsémmel a kezembe Niall felé.
-Persze,öhm..hol is van?
-Ott oldalt.-próbáltam mutogatni.-Vagyis,mi lenne ha te hoznád Mattyt?
-Hozhatom.-rántott vállat.
-Tényleg megtennéd?-hezitáltam kicsit,majd rávettem magamat,talán tényleg jobb lenne ha Niall vinné,ő mégis erősebb.
-Persze.-vágta rá mosolyogva.-Na add ide azt a kölyköt.
Én átadtam Niallnek Mattyt ő meg vissza adta a táskámat,majd elővettem a táskámból egy zsepit,majd Niall mögé léptem és letöröltem Matty arcáról a könnycseppeket.
-Jól van,nem kell sírni.-simogattam meg az arcát.
Niallel ezek után elindultunk a házunk felé.Én megfogtam Sophie kezét,hogy el ne szaladjon,mert Niall azt állítja,hogy nagyon huncut kislány.
Mikor hazaértünk megkértem Niall-t,hogy vigye be a házba Mattyt és tegye le a nappaliban.Meg is tette kérésemet,én kikísértem az ajtóba.
-Mindent köszönöm.-mondtam kicsit idegesen,hiszen nagyon aggódtam Mattyért.-Iszonyatosan hálás vagyok,hogy segítettél.
-Ugyan semmiség.-mosolygott a fiú.-viszont ha már ilyen hirtelenjében ismerkedtünk meg és ilyen bajos kalandokon mentünk együtt keresztül,akkor mit szólnál hozzá ha holnap reggel együtt vinnénk el óvodába a törpéket és utána együtt mennénk iskolába?-Niall először lesütötte a szemét,majd végül a tekintetembe fúrta szép kék szemeit.
-Felőlem.-vágtam rá habozás nélkül meggondolatlan válaszomat.
-szuper,akkor mondjuk itt a sarkon hétkor?-húzta össze szemöldökét.
-Rendben.-bólogattam.-Viszont akkor megyek megnézem Matty lábát.Sziasztok!-köszöntem el mosolyogva ,majd becsuktam az ajtót és már szaladtam is Mattyhez.
-Na,hogy van a lábad?-ültem le mellé a kanapéra.
-Fáj.-görbítette le az ajkát.
-Hmm..talán jobb lenne megmutatni egy orvosnak,Niallnek igaza volt.-morfondíroztam halkan.-Felhívom apát.-jelentettem ki és már mentem is a vezetékes telefonhoz és tárcsáztam a számot.3 csöngés után apám beleszólt a telefonba.
-Hallo tessék?
-Szia!-szólaltam meg.-Történt egy kis baleset.-motyogtam halkan.
-Még pedig?
-Matty leesett a játszótéren az egyik játékról és fáj a bokája.-mondtam el a történteket,apám csak sóhajtott egyet majd unottan válaszolt.
-Csak túléli.
-Csak túléli?-ismételtem meg halkan szavait.-Miféle szívtelen ember vagy te?A saját gyereked..
-Fúú.-lett ideges a hangja.-Vidd el orvoshoz és kész,na de nekem dolgoznom kell,szia.-és már le is csapta.
Bemutatom az én törődő apámat!
Tiszta ideg voltam,legszívesebben törtem,zúztam volna ebben a percben.Próbáltam uralkodni magamon,de nem igazán sikerült ingerülten földhöz vágtam a hozzám legközelebb lévő tárgyat ,ami egy vastag kézikönyv volt.
Felemeltem és a polcra vágtam,majd idegsen bementem a nappaliba.Mégis,hogy vigyem be Mattyt a kórházba?Nem tudok vezetni,ráadásul ha még tudnék is nem lenne gépjármű amivel eljutnánk a kórházba.
Leültem Matty mellé a kanapéra és a fejemet a kezeim közé temettem.
-Nem bírom.-suttogtam halkan és éreztem,hogy legördülnek az első könnycseppek az arcomról.
-Jól vagy?-éreztem meg Matty kezét a vállamon.-Miért sírsz?
-Nem tudom.-válaszoltam,de igazából nagyon is jól tudtam...
-Te mondtad,hogy nincs értelme sírni,akkor te most miért sírsz?
-Jaj Matty,hagyjuk,nem fontos.-ráztam meg a  fejemet majd letöröltem az arcomat.-Fáj még a lábad?
Kis tesóm csak megszeppenve bólogatott,nagy levegőt véve felálltam és Mattyt is felemeltem.Tudomásul vettem,hogy nekem kell elvinnem testvéremet a kórházba,ekkor eszembe jutott valami.
Előkaptam a mobilomat és rendeltem egy taxit,lehet,hogy drága lesz de a kisöcsémért mindent.

Remélem,hogy tetszett amit olvastál!!:) Komiba le lehet írni ,h mi tetszett a fejezetből a legjobban és ,hogy ki a kedvenc szereplőd,stb.:D
Akkor remélem,hogy lesz megint 10nél több komi^^ :)